Ingyenesek, kiváló tanárokkal rendelkeznek, stresszmentesek, később is kezdődnek, de hamarabb érnek véget az órák és egyedül a gyerekek tudják meg hányast kaptak, bár vizsgák sincsenek. Soroljam még?

 

 

gyerek finn iskola 01

Kép:  scuola.net

 

Ha jó oktatásról beszélünk, akkor az elsők, akik az eszünkbe jutnak azok a finnek, mivel napjaink legjobban működő rendszerének tartják a finn oktatást. Vagy ha nem tudtad, akkor most már tudod: a finnek élen járnak az oktatás terén. A felmérések szerint jóval több boldog és sikeres gyerek kerül ki a finn iskolákból.

 

Nálunk persze nem ilyen rózsás a helyzet, de nemcsak azért, mert rohamosan zuhan az oktatás színvonala, hanem mert egyre több gyerek – és tanár – érzi rosszul magát az iskolában. Már évek óta téma, hogy reformokat vezetnek az oktatás terén és minden más lesz, de ez sajnos továbbra is csak tündérmese, hiába tettek rá kísérleteket.

 

Egyre több szülőnek van fenntartása az iskolákkal szemben. Aki teheti, az magániskolába íratja a gyermekét, illetve a jobb képességekkel bíró gyerekek elit iskolákba kerülnek. Sokan tartanak attól, hogy a közoktatásban maradó gyerekekből droidokat nevelnek. Egyrészt tanulatlanok maradnak, és egyszerű munkásembereket faragnak belőlük. Ez a probléma persze nemcsak nálunk magyaroknál van, de ez ilyenkor senkit sem vigasztal. A PISA-felmérésekből kiderül, hogy az ázsiai országok élen járnak, de főleg azért mert elkötelezettséget és munkafegyelmet neveltek a diákokba, hogy az legyen a céljuk, hogy minél keményebben dolgozzanak. Ez persze meg is mutatkozik az eredményeken, mert nagyszerűen teljesítik a magas elvárásokat, na de milyen áron?

És itt lépnek képbe a finnek: náluk ugyanúgy jó képességű, dolgos és egyben sikeres – de még boldog! – gyerekek is kerülnek ki az iskolákból. Ám nem azért, mert vasfegyelem van. A gyerekek ott szeretnek tanulni, mert élményteljes a tanulás.

 

gyerek finn iskola 02

 

Kezdjük ott, hogy később kezdik a tanulást. A finn gyerekeknek hétéves kortól kezdődik az iskola, de arra is van lehetőség, hogy előbb kezdjék. A kötelező oktatás csak kilenc évig tart, és tizenhat évesen akár abba is hagyhatja a gyerek az iskolát, de dönthet úgy is, hogy további három évet tölt a mi gimnáziumainkhoz, esetleg szakiskolákhoz hasonló iskolában.  Igaz, 90 százalékban a gyerekek továbbtanulnak tizenhat éves koruk után és ez roppant árulkodó…

 

A következő szempont, ami a finnek mellett szól, hogy kb. 9 és 9:45 között kezdődik meg az első óra nagyjából 14.00 és 14.45 között ér véget.  A kezdési időpont és a befejezés között pedig hosszabb szüneteket iktatnak be. Sok iskolában az órákon nem egy-egy tantárgyat darálnak le, hanem hathetes szakaszokban tanulnak egyetlen témáról, különböző nézőpontokból vagyis egyszerre vizsgálnak egy kérdést, témát történelmi, művészeti, akár földrajzi szempontból is. Ez az, ami nálunk elképzelhetetlen. Gyerekeink hajnalban kelnek, fáradtan mennek be az iskolába egy óriás táskával a hátukon, pedig mind tudjuk, hogy hosszú távon a korán kelésnek számos szellemi és fizikai negatív hatása van, ami ki fog hatni a felnőtt életükre.

 

Emellett jóval kisebb osztályokban tanulnak és a tanáruk legalább hat éven keresztül visz egy osztályt. Ez pedig nem előnytelen, mert szorosabb kapcsolatot tud kialakítani a gyerekekkel és a szülőkkel is és jóval könnyebben tudja nyomon követni és akár korrigálni a fejlődést.

 

 

Továbbá a finneknél nincsenek egységes tesztek vagyis feleletválasztós meg kitöltős tesztek, amelyek lényege, hogy egyszerűek és a céljuk, hogy átmenjen a teszten a gyerek, ezért csak a tesztre készítik fel. Mi ezzel a baj? Hogy kimarad a valódi tanulás és mondhatni csak a „túlélésre” mennek rá. A finn tanárok e téren jóval nagyobb szabadsággal rendelkeznek, hogy milyen szempontok alapján és eszközök alapján mérik fel a gyerekek tudását.

 

gyerek finn iskola 03

 

A finneknél csupán egyszer van központi vizsga, 19 éves korban, de ez sem kötelező, mivel a tanköteles időszak után választani lehet, hogy szakmát vagy általánosabb közismeretet tanul tovább a gyerek. Olyan érettségit, amit mi teszünk itthon, csak azoknak kell letenniük, akik felsőfokú tanulmányaikra készülnek.

 

Természetesen az sem mindegy, hogy kik tanítják a gyerekeket. Egy finn tanárjelöltnek, minimum MA szintű diplomával kell rendelkeznie, ha tanárképzőbe szeretne menni. Ott pedig szörnyen szigorú és magas elvárásoknak kell megfelelniük. Ráadásul a finn oktatás törekszik is arra, hogy tanáraik elégedettek legyenek és jól érezzék magukat az oktatási rendszerben, mert ez a kulcsa többek között annak, hogy a megfelelő lelkesedéssel tanítsanak.

 

További nagy előny a finn iskolákban, hogy nincsenek versenyek. A gyerekek nem versenyezni tanulnak meg, hanem együttműködni egymással és a tanárokkal. Nincsenek vesztesek és győztesek és ez bizony nagyban hozzájárul ahhoz, hogy egészséges önbizalomra tegyenek szert. Talán azért is van ez így, mert a finnek nem pusztán oktatni akarnak, hanem nevelni és értékeket adni. Számukra fontos a társadalmi egyenlőség, hogy minden gyerek ingyenesen jusson az oktatáshoz, tankönyvekhez, az étkeztetéshez és ne a szülőket terhelje a táborokkal, iskolai programokkal kapcsolatos plusz kiadások. Emellett az iskolás gyerekek számára könnyen elérhetőek az egészségügyi szolgáltatások, így a pszichológusi konzultáció is. Náluk a tehetséggondozás és az egyen fejlesztése a cél. Mindezt pedig lazán és maximális nyugalomban teszik. A finnek kimondottan törekednek arra, hogy iskoláik stresszmentesek legyenek. Ehhez járul hozzá az is, hogy minimális leckét kapnak és naponta maximum fél órát kell rá szánniuk, mivel az oktatási szakértők szerint fontos a pihenés a családdal töltött idő.

 

De még a társas kapcsolatok építésére is odafigyelnek és a hosszú ebédszünet is azt a célt szolgálja, hogy a gyerekek többet legyenek és mozogjanak együtt akár a szabadban. Persze bizonyára mindezek ellenére a finneket is érheti kritika és a saját berkein belül akadhatnak olyanok, amibe bele lehet kötni. De tény, hogy amit csinálnak, az működik. Nincs stressz, nincs verseny, ellenben a gyerekek szívesen tanulnak, fejlődnek is, miközben szépen épülnek a társas kapcsolataik is. Semmi kétség afelől, hogy a finnek rendszere bevált. Milyen jó is lenne, ha valamennyit itthon is alkalmaznának belőlük!

 

 

Amennyiben tetszett a cikk, látogasd meg facebook oldalunkat és nyomj rá egy lájkot, hogy első kézből értesülhess az újdonságainkról! Ezen kívül szeretettel várunk Téged a csoportunkba is, ahol meg tudjuk beszélni a téma összes részleteit egy remek társaságban, még akkor is, ha nem értesz vele egyet. 

 

Ha tetszett a cikk, akkor ez is tetszeni fog:

 

 Megrontom a gyereket azzal, ha együtt fürdök vele?

Váltás teljes nézetre!
Az oldal tetejére!