Női szokások, amiket utálnak a férfiak

Általánosítani nem jó, na de a hiszti, a fél óráig elnyúló mondatok, a pincsi módjára való ragaszkodás azért inkább a nők számlájára írható fel.

Még az elsőre csendes típusnak tűnő nők is kerülnek olyan „állapotba”, amikor egyszerűen nem tudják befogni a szájukat. Egy ártalmatlan „hogy vagy?”, „hogy telt a napod?”, vagy „mi újság?” kérdésre bizonyos esetekben képesek vagyunk túlzottan részletes választ adni. Persze a fontosabb momentumokat nyugodtan megoszthatjuk partnerünkkel, de vannak dolgok, amik a férfiak számára halál unalmasak. Bele kell törődnünk, hogy érdeklődési körük eltér a miénktől, de ez valójában így természetes. Részben ezért is van szükségünk barátnőkre, hogy például a divattal, ruhákkal, sminkkel kapcsolatos információkat velük tárgyaljuk ki, ne egy férfival. Az sem árt, ha egy picit odafigyelünk a metakommunikációra is, hiszen egy-egy kérdés mögött rejtőzhet valódi érdeklődés, míg némelyik csak az átmeneti csendet hivatott megtörni, vagy éppen udvariasságból vetődött fel.

IMG 8060

Mindenkiről elmondható, hogy szüksége van privát szférára. A nők valamivel jobban hajlamosak a túlzott ragaszkodásra, melynek keretén belül párjuk minden egyes pillanatában jelen akarnak lenni, vagy legalábbis tudni akarnak minden egyes másodpercről. Ne essünk túlzásokba! Szabadidőnkben ne szerelmünk telefonjának tartalmát, a Facebook fiókját, az e-mailjeit, vagy elfajzott esetekben a munkahelyi levelezéseit elemezgessük! Ha netán van valami titkolnivalója, azt úgy is nyomtalanul eltűnteti, amihez pedig közünk van, arról úgy is mesélni fog, tehát kutakodni teljesen felesleges. Ne akarjunk minden percet vele tölteni, ott lenni olyan eseményeken, ahol semmi keresnivalónk nincs, mert ezzel neki és magunknak is ártunk. Valljuk be, mi is igényeljük a csajos estéket, szóval fogadjuk el, hogy a pasiknak is szüksége van időről időre egy meccsnézős-sörözgetős-pókerezős összejövetelre.

IMG 8061

Szintén a nőkre jellemző jobban, hogy elkezdenek zsarnokként viselkedni egy párkapcsolatban. Partnerüket szépen fokozatosan, észrevétlenül megfosztják minden joguktól, mígnem a férfiakból valami nemtelen lény válik. Ez persze magának a nőnek sem jó, hiszen nem egy töketlen társra van szüksége az életben. Az ilyen típusú hölgyek teljes irányításuk alá akarják vonni a pénzügyeket, be akarják osztani partnerük minden egyes percét, egyszóval mindent kontrollálni akarnak. Természetesen az anyuci oltalmában nevelkedett férfiak elsőre nehezen állnak meg egyedül a saját lábukon, de ettől függetlenül nem egészséges, ha ezt folytatva, mi is elhatalmasodunk partnerünkön. Az meg aztán végképp kellemetlen, ha társunk erre nincs is „rászorulva”.

Sajnos a másik véglettel is könnyen el lehet kergetni a férfiakat, amikor is túl kevés önbizalommal rendelkezünk. Ez gyakran megmutatkozhat úgy, hogy folyamatosan másokat kritizálunk, esetleg pont a párunkat, de az is lehet, hogy szörnyen gátlásosak, szégyenlősek vagyunk. Mindkét eset elviselhetetlen egy férfi számára, hiszen könnyen tönkretehetjük vele az ő önértékelését is. Minden emberről elmondható azonban, hogy akkor a legvonzóbb, ha összhangban él, ha elfogadja önmagát úgy, ahogy van. Ez nem jelenti azt, hogy ha például felszalad néhány plusz kiló, akkor nem törekszünk arra, hogy leadjuk magunkról, hiszen mindig szem előtt kell tartanunk a fejlődést. A lényeg az, hogy úgy ismerjük gyengeségeinket, ahogy erősségeinket, és ehhez mérten tereljük magunkat pozitív irányba.

A nők követhetetlen hangulatingadozásai szintén nem túl népszerűek a férfiak körében. Nehéz ügy, de muszáj valamilyen úton-módon önkontrollra szert tennünk, hogy ne sírjuk el magunkat indokolatlan helyzetekben, ne adjunk teret a hisztériás rohamoknak. Ezekkel egy férfi ugyanis nem tud mit kezdeni, mert az egy dolog, hogy ő nem érti, de ha mi se tudjuk az okát, akkor aztán teljes a káosz. Ilyenkor jobb elszámolni magunkban 10-ig, mielőtt túlzottan magával ragadnának minket az érzelmeink.

Zárásul fontos megjegyezni, hogy természetesen a férfiaknak is vannak olyan szokásaik, amelyekkel minket kergetnek őrületbe, de ez az egész így van rendjén. A hangsúly inkább azon van, hogy ezek kiküszöbölésére egyenlő mennyiségű ráfordítást szenteljenek a felek.

Váltás teljes nézetre!
Az oldal tetejére!