Nőként helyt állni az élsportban nehéz, édesanyaként még nehezebb. Épp ezért sok sportoló dönt úgy, hogy először a karrierjét előtérbe helyezve eléri álmait, majd ezt követően jöhetnek a gyerekek is. Hosszú Katinka olimpiai győzelmeivel a pályája csúcsára ért, de vajon még kivárja Tokiót vagy belevág az anyaság csodálatos kihívásaiba?

A női mivoltunk és az anyaság elválaszthatatlan egymástól, s mint ilyen, sokszor nehéz választás elé állít minket. Sokat boncolgatott, mégis megunhatatlan kérdéskör, hogy mit válasszunk, ha eljön az idő. A karriert vagy az anyaságot, esetleg mindkettőt egyszerre? A jó válasz, hogy azt, amit a szívünk diktál, ám élsportolóként sokszor még ez is jól megtervezett időrendben halad. Tervek ide vagy oda, két dolog szólhat közbe, az egyik a véletlen, a másik a vágyaink. Az utóbbi esetben lehet valaki világcsúcsokat úszó élsportoló is, ha legbelül már gyermeket szeretne, akkor nincs mese, igazán boldog csak akkor lehet, ha baba áll a házhoz. Fordítva is igaz ez, ha egy női sportolóban nem az anyai ösztönök tombolnak, hanem a győzni akarás, akkor hiába lenne már tanácsos gyermeket vállalnia, nem fogja abbahagyni a munkát a kitűzött cél előtt.

 

katinka01

 

Hosszú Katinka egyelőre a tervek szerint halad, hiszen először szeretett volna világhírű sportolóvá válni és csak ezt követően szeretne gyerekeket. Az idei évben, Rióban, egyszerre három olimpiai aranyat is szerzett, az utolsót 200 méter vegyesen, s ezzel 1992 óta először sikerült három aranyat is elhozni valakinek egy olimpia alatt. Az utolsó ilyen alkalom Barcelonában volt, ahonnan Egerszegi Krisztina háromszoros olimpiai bajnokként tért haza. Sportkarrierjét ezt követően az atlantai olimpiával zárta, Katinkának is hasonló tervei vannak, szeretné még kiúszni magát 2020-ig a Tokiói olimpiáig. Idáig biztosan várni szeretne a gyermekvállalással, semmiképpen nem szeretné, ha megosztva kellene az anyaságra és az úszásra koncentrálnia.

Tisztában van vele, hogy az élsport nehezen egyeztethető össze egy kis csecsemő igényeivel, nem beszélve arról, hogy a nagyfokú megterhelés a tejelválasztás folyamatát is leállíthatja.

 

katinka02


Az éjszakai gondoskodás sport nélkül is megterhelő, főleg, ha napközben, extra fizikai igénybevételnek is ki van téve a test és az elme.

A sportpszichológusok szerint mivel pont ez a két dolog alkotja a legfontosabb anyai kompetenciákat, ezért nagyon sok sportoló (és nem csak sportoló) anyuka esetében elégtelenség-érzés alakulhat ki, tévesen rossz anyának titulálhatják magukat. Ha a család egyéb tagjai végzik a korai gondoskodás feladatait, akkor az anyuka úgynevezett kompetencia-vesztést fog megélni, ami visszahat arra, hogy hogyan bánik a kisgyermekkel, ami miatt később a gyermek is negatív visszajelzést adhat.

Ahogyan cseperedik a gyermek, egyre nehezebben éli meg, ha az anyukája például egy világversenyen vesz részt, s ezért akár több hétig is kénytelen nélkülözni az anyai gondoskodást, sőt sok esetben még a kommunikációs lehetőségek is minimálisak. Ez nagyon nehéz időszakot jelent mindkét félnek. A bajok a bölcsődébe vagy óvodába kerüléssel sem szűnnek meg, az ekkora gyerekek többet betegek, mint a babák, így az éjszakázást újfent nem ússza meg a sportoló. Ez az oka, hogy többen a sportkarrier után terveznek csak gyermeket.

De természetesen, arra is van példa, hogy az élsport és az anyaság igenis összeegyeztethető – de ez nagyban függ az anya már meglévő szerepfelfogásától, vagyis, hogy mennyire tartja kizárólagosan az anya feladatának a gyereknevelést.

 

katinka03

 

Nagyban segítheti az összehangolást, ha a család erőforrásai könnyen mozgósíthatók, ha az édesapa munkája is összeegyeztethető mindezzel, akkor máris könnyebb dolga van a kettős szereppel küzdő anyának.

A jelenleg is olimpiai válogatott, Janics Natasának, háromszoros olimpiai bajnoknak 2011-ben született meg a kislánya. Natasa hihetetlen gyorsasággal, szinte egy év alatt újra olimpiai szintre hozta állóképességét, ennek azonban megvolt az ára is, sajnos nem tudta anyatejjel táplálni gyermekét és bizony éjszakánként sem ő sietett az ébredező babához. Férjével a későbbiekben úgy oldották meg a családi életük, hogy Milanát, mindenhova vitték magukkal, járt velük a bolgár és a mexikói edzőtáborban is, de a szülei idén úgy döntöttek, kell a kislánynak az állandóság is, ezért az riói olimpia végéig a nagyszülőknél marad, miközben az óvodát is ott kezdte. Természetesen nagyon nehéz, amikor nem lehetnek együtt, de a sok utazás is megviselte már a kislányukat, akinek a sok idegen nyelvű ország szintén nehézségeket okozott.

Az aktív versenyzés időszaka alatt megkezdett anyaságnak vannak előnyei is, ugyanis egy finomabb átmenetet képez a két életforma közötti különbségek között.

Nem egyszerű ugyanis kezelni, ha valaki több évtizedes edzés és versenyzés után egyszer csak belevág a civil életbe, az addig számos szakemberrel körülvett sportoló, hirtelen egyedül marad egy csöppséggel.

 

katinka04


Még egy kevésbé aktív életet élő nőnek is nehéz kiszakadni a felnőtt környezetből és naphosszat csak babanyelvet hallgatni, bármilyen csilingelő is legyen az, főleg ha egy élsportolóról van szó. Akik a sporthoz és versenyzéshez való visszatérést választják, a lehető leghamarabb teszik azt, így kis kihagyással ugyan, de gyorsan újra formába lendülhetnek.

Azoknak sincs könnyebb dolguk, akik a gyermekek érkezése után csak a családnak szentelik magukat. Az új szerep és életforma sokszor még nagyobb kihívások elé állítja őket, mint egy-egy felkészülési időszak vagy verseny.

Kíváncsian várjuk, ha eljön az idő, hogy Hosszú Katinka, világklasszis úszónk, hogyan fogja megélni a babavárás és az anyává válás örömeit és nehézségeit, s azt követően, hogyan tér majd vissza az úszáshoz, mindenesetre addig is gratulálunk a csodálatos teljesítményhez!

Váltás teljes nézetre!
Az oldal tetejére!