Hiszek a tündérmesékben, a szerelem első látásra élményében és imádom a romantikus regényeket. De azért kicsit gyanús ez a sok love story. Egyre többször találkozom azzal a jelenséggel, hogy fiatal párok, akik alig vannak együtt egy vagy két hónapja, eljegyzik egymást és a fele még meg is házasodik! Elhiszem, hogy nagy a szerelem. Az viszont hihetetlen, hogy egy csepp eszük sincsen!

 

 

egy honap utan lanykeres 01

Kép:  herway.net

 

Tudom, nem mai jelenség, már évekkel korábban is találkoztam ilyen párokkal, de mostanában egyre többször. A legújabb, akiről hallottam: Emma. Aki nagyjából egy hónappal ezelőtt lépett ki a hatéves kapcsolatából, mert elmúlt a szerelem. Azt mondta, előbb ki kell hevernie a szakítást, ami „szörnyen megviselte”. Annyira, hogy rá két hétre már másik fickóval volt, egy korabelivel. Emma huszonnégy, Peti pedig huszonhat éves. Egy munkahelyen dolgoznak. Egy-kettőre szárba szökkent a szerelem, olyannyira, hogy nemrég mesélte Emma: Peti megkérte a kezét és ő természetesen igent mondott. Apropó… említettem, hogy közben az egy hónap alatt Emma jóformán át is költözött Petihez, aki a szüleivel él?

 

Szóval észbontó a sztori. Lehetne ezen tanakodni, hogy mindez bátorság vagy botorság. Nézhetnénk úgy a sztorit, hogy adott két fiatal, egy Rómeó meg Júlia, akik halálosan szerelmesek egymásba és szarnak a társadalomra, a szokásokra, a jövőre, ők a jelennek élnek, és habzsolva az életet, fejest ugranak mindenbe, amit az érzéseik diktálnak. Carpe diem. Ámen. Egyszer élünk.

Ugyanakkor a más szemszögből nézve meg hatalmas hülyeséget követnek el. Mert rendben van, hogy szerelem. Igen, tudjuk, tüzes, vak is, gyakran meghülyíti az embert. Jó érzés, meg kell is, hogy legyen. De… két-három hét után beköltözni egy jóformán vadidegenhez meg a családjához és egy hónap után eljegyzést tartani, hogy három hónap múlva már össze is házasodhassanak… ez akár világi nagy marhaság lenne. Ha ez egy regény lenne, simán lehetne az a címe: Így csesztük el az életünket.

 

egy honap utan lanykeres 02

 

Mert rendben van, hogy fiatalok és bohók. Jó, hogy nincs annyi vagy egyáltalán nem szenvednek olyan lelki sérülésektől, amik gátolnák őket abban, hogy bizalmat szavazzanak egymásnak és a kapcsolatuknak. Márpedig ez a bizalmatlanság sok harmincasra, negyvenesre igaz, ami miatt óvatosabbak. Ugyanakkor másik generációról beszélünk, nem volt szokás dirr-durr belecsapni a lecsóba és fejest ugrani egy házasságba.

 

Jó, más világot élünk. Tiszta sor. De ez egyet jelent azzal, hogy a fiataloknak elment az eszük? Vagy legalábbis egy részüknek? Mindent azonnal akarnak és nem gondolnak a jövőre. Ez jellemzi Emmáékat és sok hozzájuk hasonlót. Szerelmesek, ezért minden szabad percüket a kedvesükkel akarnak tölteni, ezért uccu neki, bútorozzunk össze. Ez a szerelem – avagy fiatalkori rajongás – arra is kiterjedhet, hogy gyorsan, stoppoljuk le a partnert, gyorsan elveszem. Mert lehetne az indok akár az is, hogy Emma pénzéhes és a pasija lóvéját akarja, ám a fiú nem keres többet nála. Lehetne az is az ok, hogy rossz viszonyban van a szüleivel és ezért akart elköltözni, de ez sem igaz. Végül, az is lehetne ok, hogy a jövőjüket a házasságban – majd esetleg a családalapításban - látják és a mindenféle segélyre pályáznak, de náluk még ez sem játszik.

 

Egyszerűen meggondolatlanok. Csak a mának élnek. Eszükbe sem jut, hogy a nagy fellángolás bármikor elmúlhat. Mivel nem volt idejük megismerni egymást. Márpedig rövid időn belül elmúlhat a varázs, a rózsaszín köd, előjöhetnek azok a hibák, amik szakítóokká is válhatnak. Illetve, talán addigra válóokká. Na, de vajon tudják, hogy a válás is pénzbe kerül? Hogy mennyi bonyodalommal járhat? Nem vagyok benne biztos. Honnan is tudnák?

 

egy honap utan lanykeres 03

 

Mondjuk a szüleiktől. Akik érdekes módon csendben asszisztálnak. Nem vétózzák meg a dolgot, ugyanakkor nem is támogatják őket. Ez a csináljanak, amit akarnak. Vajon miért? Talán ők a haszonlesők és azt remélik, így valamiféle pénzre tesznek szert? Vagy a szabadságuk lehetőségét látják, hogy végre megszabadulhatnak a lányuktól? (Kivéve Peti szülei.) Netán egyszerűen csak érdektelenek? Nagy ívben tesznek arra, mit csinálnak a gyerekeik? Elmúltak 18, innentől kezdve oldják meg maguk az életüket? Lehetséges.

 

Csakhogy, ha már a szerelmeseknek nem jutott ész, a szüleik dolga lenne az, hogy észhez térítsék őket. Nem kellene mindjárt bármit is megtiltani nekik. Csak rávilágítani a fiatalkori házasság előnyeire és hátrányaira. Hogy nemcsak az van benne a pakliban, hogy az életük megér majd egy egyestés Disney-t, olyan csuda boldogok lesznek, hanem hogy akár fél éven belül annyira meggyűlölhetik egymást, hogy acsargások közepette válnak el.

 

Kellene az a bizonyos szülő befolyás, ahogy nem ártana, ha a fiataloknak is lenne egy kis eszük. Legalábbis azoknak, akik ennyire hirtelen ötlettől vezérelve akarnak házasodni meg válni. Mivelhogy nem jó, ha úgy gondolkodnak, hogyha nem jön össze, legfeljebb elválunk. A házasság, a szerelem legszentebb és legszebb formája. Miért kell sáros cipővel belegázolni és széttrancsírozni? Éljenek együtt, ismerjék meg egymást, de ne a válási statisztikákat növeljék. Ugyanis legyünk reálisak, a legtöbb ilyen fiatalkori fellángolással azzal végződik. Bízom abban, hogy Emmáék nem így járnak, mert mint írtam, szeretem a meséket és jó volna, ha ők lennének az újabb pozitív példák a sok rengeteg negatív között…

 

 

Amennyiben tetszett a cikk, látogasd meg facebook oldalunkat és nyomj rá egy lájkot, hogy első kézből értesülhess az újdonságainkról! Ezen kívül szeretettel várunk Téged a csoportunkba is, ahol meg tudjuk beszélni a téma összes részleteit egy remek társaságban, még akkor is, ha nem értesz vele egyet. 

 

Ha tetszett a cikk, akkor ez is tetszeni fog:

 

Ne dolgozz, inkább tanulj! – Zseniket vagy lusta munkakerülőket nevelünk így?

Váltás teljes nézetre!
Az oldal tetejére!