múltad rabja

A múlt néha a minden, a jelen pedig a tripla semmi, ha pókert játsszunk az élettel, akkor valószínűleg így lehetne helyesen megfogalmazni. De a valóság nem egy kártyajáték; nem lehet ki-, és beszállni az ember kénye-kedve szerint. Nem húzhatod magad után a másikat, mint egy rongybabát, és nem is lökheted félre, ha neked éppen nincsen rá szükséged.

szuperérzékeny

Nem volt könnyű, de megtaláltam. Mivel én is szuperérzékeny vagyok. De megtanultam kezelni, így legalább nem kell 0-24 órában szenvednem a sajátom és mások érzéseitől, meg a világban zajló eseményektől. Annyi bizonyos, hogy a „Ne picsogj annyit!” és a „Légy már keményebb!” „jó” tanácsok nem jöttek be. De megmutatom mik azok, amelyek igen…

Hogy vagy

Először is: Ki vagy te? Kinek képzeled magad, vagy kinek nem? Tudod, hogy mit jelentesz másoknak, és bemered vallani, amikor nem jelentesz semmit sem? Azt látod másokban, aki te is vagy? Képes vagy látni a sima, egyszerű nézés helyett? Lézengsz csak a világban, vagy élsz is? Önmagadat elfogadtad teljes egészében, vagy másoknak próbálsz megfelelni? Használod a lelket is, vagy szívvel és ésszel létezel? A pozitívat vagy a negatívat látod meg először a másik emberben? Tudnál magadról öt olyan tulajdonságot mondani, amit szeretsz is magadban?

segítesz másoknak

Te is gyakran azt tapasztalod, hogy segítesz másoknak és cserébe mindig beléd rúgnak? Néha még egy köszönömöt sem kapsz és halvány lila jele sincs annak, hogy hálásak lennének? Vagy talán az még hagyján, azért csak-csak megköszönik, de mikor te vagy bajban, te szorulnál segítségre, hátat fordítanak? Talán te is érzed, hogy itt valami nem stimmel és valaki rosszul csinál valamit… a kérdés az, hogy te vagy ők?

 hinni az emberekben

Nem könnyű felelni rá, ugye? Sokan azt mondjátok, hogy vannak, akikben igen. De most távolodjunk el egy kicsit az ismerősöktől, a rokonoktól meg a barátoktól. Tudsz hinni az emberiségben? Abban, hogy megváltozhatnak? Hogy több jó ember is lehet? Hogy megszűnhet a gonoszság vagy legalábbis minimalizálódhat? Képes vagy ebben hinni, hogy megtörténhet a csoda? Vagy szerinted mindez egy szép álom, egy utópisztikus világ, ami soha nem jön el?