Nagyon sokszor hallom ezt másoktól, még a közvetlen környezetemben is. Az emberek félnek a fájdalomtól, a csalódástól, a kudarctól. Persze nem mindig ok nélkül. Vannak, akik tényleg többször is megégették már magukat. Egy-két alkalom után még könnyen felálltak, de utána egyre nehezebb lett. A lelki seb egyre mélyebb és nagyobb lett, nem gyógyult be teljesen, így az utolsó feltépést követően egyesek úgy döntöttek: Köszönöm, nem kérek többet a kapcsolatokból.

 

 

felek szeretni 01

Kép: masralarabia.com

 

Semmilyen kapcsolatból. Megelégelték a szerelmi csalódásokat, ahol kihasználták, megcsalták, megbántották őket. Elég volt a barátságokból, ahol megkritizálták, megsértették, elárulták őket vagy folyton egyoldalúnak volt mondható a viszonyuk. Ugyanez elmondható akár a rokoni viszonyokról is. Inkább vállalják, hogy távol kerüljenek a testvértők, a nagynénitől, a szülőtől, és igyekszenek mérsékelni a szeretetet, minthogy újra csak fájdalmat okozzanak nekik. Elkezdték bezárni a szívük kapuit, és aki becsukja egy emberrel szemben, valójában mindenki mással szemben is. Hiszen ez a védekező mechanizmus lényege, kiszűrni annak a halványlila esélyét, hogy bárki is fájdalmat okozzon.

 

Mert nemcsak maguk a történtek fájnak, a megcsalás, az árulás, a szemétség, hanem már maga a lelkünk is fáj. Az önérzetünk, az egónk is csorbát szenvedett. Ha túl sok szar éri az embert, hajlamos azt hinni, hogy semmi mást nem érdemel. Csak azt, hogy így bánjanak vele. Márpedig, aki ezt elhiszi, annak onnantól kezdve egyre csak fogyni fog az önbizalma és az optimizmusa is. Mindegy mi történik, úgyis bántani fogják.

 

Ezért felégetik a hidakat maguk körül. Nem randiznak többé, még csak nem is flörtölnek és véletlenül sem adnak esélyt a buszmegállóban álló férfinak se, hogy odamenjen hozzájuk. Nem barátkoznak, inkább egyedül ülnek a sarokban egy tanfolyamon vagy a melóhelyükön ebédszünet idején. A rokonokat pedig egyszerűen nem is keresik. Így szép lassan besavanyodnak és teljesen magukba zárkóznak. Ezzel pedig kétségkívül kipipálhatják azt, hogy minimálisra csökkent az esélye annak, hogy bárki is összetörje a szívüket. Ám annak is, hogy egyáltalán szeretve legyenek.

 

felek szeretni 02

 

Ugyanis az a pár szem ember, akit meghagytak, azt hallgatja, hogy a zárkózott szívű mennyire magányos és nincs senkije. Vagy ha nem az a panaszkodós fajta, akkor meg szimplán magában szenved. Hogy ő egyedül van, senki sem szereti. Na, de erről ki tehet? Hát ő, csak éppen ez nem látja be. Egyszerűbb másokat, a világot hibáztatni, hogy tele van farkasokkal és mindenki csak ártani akar lenni.

 

Ráadásul, nemcsak az az ő hibája, hogy egyedül van, de sokszor az is, ami történt. Ugyanis akit az elmúlt három évben minden pasija megcsalt vagy mindig lábtörlőnek használták, és az összes „barátja” csak kihasználja, az a ő hibája is. Mert engedi nekik. Ám ezt pokolian kevesen merik beismerni, hogy valahol ők is tehetnek a történtekről. Aki viszont nem akarja beismerni, úgyis másra fogja hárítani a felelősséget.

 

 

Néhány magányosan töltött hónap, év után csak-csak fellángol bennük a vágy, hogy ismét párra, barátja leljenek. Ez így működik. Az ember párban, illetve társaságban, családban érzi jól magát. Szeretetben. Szeret nélkül csak pusztulás van. Olyankor félve, de résnyire kinyitják a szívüket. Ám aki hosszú időre száműzte magát a szeretet elől, meglepve tapasztalja, hogy nem mennek úgy a dolgok, mint a karikacsapás. Jön egy férfi, aki látszólag tökéletes, minden klappol közöttük, mégsem képes bízni benne. Nem meri szeretni. Ám erről is csak ő tehet, mert valahol még mindig nem akar bízni benne. Az ilyennek hiába bizonygat, bizonyít az ember.

Ha ő fejben eldöntötte, bemantrázta magának, hogy úgyis mindenki padlóra küldi, akkor ezt nem fogja tudni csak úgy felülírni magában és tessék, már el is vágta magát egy remek kapcsolattól. Elvágta magát akkor, amikor teljesen elzárkózott (kitudja, nem-e pont akkor marad le élete szerelméről) és elvágta akkor is, amikor nyitni próbált. Kivéve persze akkor, ha képes rohamosan fejlődni, gyógyulni vagy az illetőnek van birkatürelme és kivárja, míg a nő ismét megbízik benne. Ám az ritka.

 

felek szeretni 03

 

Gyakran inkább arról hallani, hogy a férfi, vagy nő a sokadik bizonygatás és próbálkozás után feladta, mert egy év után sem bíztak meg benne. Vagy a zárkózott keményen dolgozott azon, hogy megnyissa magát, de még hosszú hónapok után sem járt sikerrel és ő adta fel.

Talán ezért nem is kellett volna soha elzárkózni! Mert aki megteszi, az csak rosszul járhat. Annyira eltörpül az a csekély „előny”, hogy nem lesz, aki megbántsa, hogy valójában már előnynek sem lesz minősíthető. Ugyanis csőstül jön a baj: a magányérzet, a depresszió, a szeretethiány és ezek mind önbizalomhiányt is szülnek. Aztán meg a küzdelem a bizalommal, jönnek az újabb kudarcok, amiért nem képesek megnyílni és elveszítik egy csodás kapcsolat lehetőségét. Ördögi kör ez, amibe a zárkózottak kerülhetnek.

 

Ezért ha te is azt fontolgatnád, hogy lemondasz a szerelemről, a szeretetről, mert ez tűnik a legjobb, legkényelmesebb megoldásnak, ne tedd! Óriási őrültség lenne. Fogadd el, hogy az élet velejárója a csalódás. Akármennyire fájnak, ezek valójában olyat életleckék, tapasztalatok, amik által több leszel és ezekre van szükség a fejlődéshez. Nem zárhatod ki őket, mert gyengének érzed magad. Gondolj bele, hogy egyes kapcsolataidban mennyi öröm is volt a fájdalom mellett. Képes lennél ezekről is lemondani? Ne légy gyáva! Hidd el, szerelem és szeretet nélkül csak sivár élet várhat rád. Merj bízni az emberekben és ne az lebegjen a szemed előtt, hogy megint meg fog történni, mert akkor úgy is lesz! Tanulj az elmúlt kapcsolataidból és merj szeretni, mert azáltal lehet csak igazán boldog és teljes életed!

 

 

Amennyiben tetszett a cikk, látogasd meg facebook oldalunkat és nyomj rá egy lájkot, hogy első kézből értesülhess az újdonságainkról! Ezen kívül szeretettel várunk Téged a csoportunkba is, ahol meg tudjuk beszélni a téma összes részleteit egy remek társaságban, még akkor is, ha nem értesz vele egyet. 

 

Ha tetszett a cikk, akkor ez is tetszeni fog:

Tudom, hogy csak a testem kellett!

Váltás teljes nézetre!
Az oldal tetejére!