Egy ember hitelességét az is mutatja, hogy mennyire van összhangban a verbális kommunikációja a non-verbálissal.  Az utóbbin belül nézzük meg egy kicsit a mimikát, ami főleg a szem, a szemöldök és a száj körüli izmok mozgását jelenti. Az orr és a fül izmai jelen tudásunk alapján még elég kevés információval szolgálnak a témával kapcsolatban.

 

 

mimika 01

 

Kép: Pixabay.com

 

A mimika leginkább az érzelmek kifejezésére szolgál. Nem feltétlenül kötődik kommunikációs helyzethez, de jól kíséri azt és adott esetben nyomatékosítja is a beszédet. Sőt időnként helyettesítheti is azt.  Lehet leheletfinom, és lehet erős, intenzív. Van, amikor tudatos és tanulható, hiszen ki nem volt még olyan helyzetben, amikor leplezni akarta érzéseit és felvette a „pókerarcot”. A legtöbbször azonban ösztönös, mint például amikor egy számunkra kedves emberre önkéntelenül rámosolygunk, míg ellenfelünket látva megkeményednek vonásaink.

 

mimika 02

 

 

Darwin szerint az arcon hét érzelemfajta tükröződik: öröm, szomorúság, meglepődés, érdeklődés, félelem, harag és undor. Mindezeket tovább vizsgálva, egy kutatócsoport szerint a felsorolt érzelmeknek  legalább nyolcvanféle kifejeződése jelenik meg az arcon. Érdekesség, hogy a vakon születettek arcjátéka nem különbözik a látókétól.

 

Kilenc különböző mosolyt vizsgáltak, ilyen például az egyszerű (kicsit kívülálló pozíciót jelöl), a széles (örömöt), az udvarias (kényszeredettet, vagy az első találkozást). Általánosságban érdemes betartani azt a szabályt, hogy amennyiben nem beszélünk, nem mosolygunk (és nem vagyunk megfázva), a szájunkat tartsuk zárva.

 

Az összevont szemöldök befelé fordulásra, morcosságra, mogorvaságra, haragra, vagy nagy fokú koncentrálásra utal. Ezek sokszor társulhatnak az erősen összehúzott szájjal, vagy a nyelv kitolásával.

 

 

Nemtetszést, lenézést fejez ki az elhúzott, félrehúzott szájszél, a lekicsinylést érzékeltető lefelé biggyesztett ajkak. Ismerjük a sírásra görbülő, vagy a félelemtől remegő szájakat is.  Láttunk már bámulat, vagy erős figyelem miatt kissé eltátott vagy leesett ajkakat. Erőltetett,  „hivatalos” derűről árulkodik a „csíz-mosoly” vagy a merev, kényszeredett mosolygás, a grimasz pedig nemtetszést, ellenérzést fejez ki. A szinte összeszorított fogsorral való – zárt szájú – beszéd, artikulálás, amikor valaki a „foga között szűri a szót”, jöhet akár szorongásból, önbizalomhiányból, távolságtartásból, zárkózottságból, szerénységből, vagy visszafojtott dühből, indulatból is.

 

mimika 03

 

A száj némán, beszéd közben is adhat visszajelzéseket az éppen elhangzó szövegről. Aszerint is kaphat pozitív vagy negatív jelentést, hogy azt milyen mimikával, szájmozgással mondjuk ki (természetesen ebbe „besegít” a kimondott szöveg dallama, ritmusa is).

 

 

Néhány szólásunk utal az orr lelkiállapotot sejtető szerepére: fintorog, lóg az orra, megnyúlt az orra, megorrolt rá, fennhordja, felhúzza az orrát. Szenzitív alkatúaknál (különösen nőknél) a felfokozott idegállapot jele lehet az orrcimpa remegése, az orrnyílás szűkülése. Némely esetben a fül is utalhat a beszélő lelkiállapotára: ha ég a füle, fülig pirul, füle tövéig elpirul, az többnyire szégyenkezésre utal, vagy arra, hogy az illető elszégyellte magát. Ha lógatja a fülét, farkát, akkor az szomorú, kedvetlen. Csupa fül: nagyon figyel. Füle bojtját sem mozgatja: nem tesz semmit, még csak nem is figyel. Megnyúlik a füle, hegyezi a fülét: nagyon figyel, esetleg hallgatózik. Fülig szalad a szája: Nagyon örül valaminek. Kétfele áll a füle: meglepődik, elcsodálkozik, ill. jóllakott stb.

Fizikális, személyes kommunikáció csak akkor jöhet létre két ember között, ha egymás szemébe néznek. A tekintet irányának és tartalmának mindig jelzés értéke van. A tekinteten át történő kommunikáció többnyire öntudatlan, és csak nagyon kevesen tudják ezt tudatosan használni. Erre utal a mondás: „A szem a lélek tükre.” Fontos, hogy a tekintet ugyanazt sugározza, mint a többi mimikai izom, hiszen érezhető például, ha valakinek csak a szája mosolyog, de a szeme nem. Ez sokszor disszonáns érzéseket kelt a másikban, és az őszintétlenség ilyenkor hamarabb megy át, mint a verbális üzenet. Az írisz határainak elmosódása többnyi­re bizonytalanságot, zavart jelez. (Igaz, az idősek íriszének határai már gyakran bizonytalanok.) A szembogár megnagyobbodása („tágra nyílik”, „kikerekedik a szeme”) rendszerint az érdeklődés, máskor a csodálkozás jele. A szem fehérjének elpirulása lehet a harag, düh jele, de jelezhet szexuális felajzottságot is. A szempillák mozgása is kifejező lehet. Zavarról árulkodhat a meg-megrebbenő szem, a lehunyt szem fáradtságra, figyelmetlenségre vagy éppen összpontosított figyelemre utalhat, a félig lehunyt szem pedig haragot, bántódást vagy éppen gyanakvást jelezhet. Zavart jelezhet a sűrű pislogás is.

 

mimika 05

 

A tekintet arról is árulkodik, hogy a másik mit észlel abból, amit mondunk. Azt is jelzi, hogy a hallgatóság „jelen” van-e, megértette-e a hallottakat. Az „üresség” és a merevség árulkodó jel, egy visszacsatolási eszköz, amely a kommunikáció megismétlésére, kibővítésére, vagy abbahagyására  késztet, mert ekkor a hallgatóság már máshol jár, és vagy elengedjük, vagy vissza kell hozzuk őt.

 

Végezetül: a mimikai izmokat érdemes tornáztatni (arctorna), mert az frissíti a véráramlást,  segíti a krém felszívódását, nem mellesleg csökkenti a ráncokat, életben tartja az arcot, és a kifejezést.

 

 

Stumpf Zsuzsanna

 

Felhasznált irodalom: A testbeszéd enciklopédiája (Allan Pease, Barbara Pease, Park Kiadó, 2016)

 

Amennyiben tetszett a cikk, látogasd meg facebook oldalunkat és nyomj rá egy lájkot, hogy első kézből értesülhess az újdonságainkról!

 

Ha tetszett a cikk, akkor ezek is tetszeni fognak:

:

Egy kis metakommunikáció, avagy minden, amit az első benyomás varázsáról tudni érdemes!

 

 Te is szoktál hangosan beszélgetni magaddal? – Ciki, beteges vagy a jó döntéshozatalt szolgálja?

Váltás teljes nézetre!
Az oldal tetejére!