Hihetetlenül bosszantó! Bizonyára a te padlásod is tele van ígéretekkel. Már számtalanszor megígérték neked, hogy segítenek. Segítenek munkát találni, elköltözni, kiválasztani valamit, kisegítenek a bajban, elkísérnek az orvosi beavatkozásra, elutaznak veled és így tovább. Szükséged lett volna a támogatásra, egy segítő kézre, a társaságra és a végén mégis ott álltál egyedül, mert a beígért segítség: elmaradt.

 

 

igeret 01

kép: unsplash

 

Már nem bírnám megszámolni, hányszor hagytak cserben. Túl sokszor. De valószínűleg ezzel nem vagyok egyedül, ugye? Feltételezem téged is hagytak már szarban. Nem is egy alkalommal. Megígérték neked, hogy számíthatsz rájuk, megkapod a segítséget, legalábbis azt, amit kértél, amire nagy szükséged van, legyen az bármilyen kicsi vagy nagy dolog. Aztán mégis elmaradt az ígéret beváltása. A fiókod tele van beváltatlan ígéretcédulákkal a barátoktól, a rokonoktól, a kollégáktól, az ismerősöktől. Megbíztál bennük, mégis egyedül kellett szembenézned a problémával vagy el kellett viselned a teljes kudarcot.

 

Teljesen logikus a kérdés: miért ígérnek az emberek? Persze, oké, tényleg előfordul az, hogy közbe jön valami. Történik valami extrém dolog, ami felülír mindent. Igen, megesnek az ilyen helyzetek, ezeket el is lehet fogadni. Nem ez a bosszantó vagy bántó, amikor valakivel valami még rosszabb történik vagy valamilyen más oknál fogva képtelen betartani az ígéretét.

 

Azokról a megbízhatatlan emberekről van most szó, akiket nagy nehezen elérsz, hogy mégis hol van, mert már épp tolnak be a műtőbe és azt mondják: bocsi, elfelejtettem. Vagy várod a megígért fuvart, mert épp költözöl és azt mondja: sorry, már más programom van. Amikor pedig épp elutaznál és várod a rokonodat, hogy arra  az egy-két napra vigyázzon a kutyádra, ő egyszer csak beközli: jaj ne hari, de mégsem tudok rá vigyázni.

 

igeret 02

 

Nem csoda, ha ilyenkor elönt a méreg vagy kétségbeesetten pislogsz, hogy basszus, nem erről volt szó. Azaz ember megígérte neked, hogy veled lesz, tuti segít, számíthatsz rá. Erre mikor eljuttok az éles helyzetig, felszívódik, meggondolja magát? Akkor mi a jó fenének ígérte meg? Mert olyan jól hangzott? Hősiesen, mintha ő lenne a földkerekség legszentebb embere, akire lehet számítani?  Szó se róla, el lehet hinni, hogy valóban segíteni akart, megvolt benne a jó szándék, csak éppen nem sikerült tettekre váltania, ami bizonyos helyzetekben fontosabb, mint a szó.

 

Talán mert lusta. Felelőtlen. Önző. Meggondolatlan. Nem tudta, mit ígér és mivel jár. Baromi sok ilyen ember van, aki fel se fogja igazán, mekkora kárt tud okozni. Nemcsak azzal, hogy elmarad az általa ígért segítség, hanem emellett azt érezteti a másik féllel: ennyit sem ér. Nem ér annyit, hogy segítsenek neki. Nem olyan fontos, értékes, hogy ne csak egy üres ígéretet kapjon. Aztán meg csodálkoznak mások, mennyi bizalmatlan ember van és mindenki csak magára gondol.

 

Mit kell ezen csodálkozni? Ha valaki megégeti magát kétszer-háromszor, az a normális, hogy a legközelebbi alkalommal extra óvatos lesz. Hacsak nem mazochista, akkor törekedni fog arra, hogy ne kerüljön még egyszer ugyanabba a helyzetbe. Emiatt inkább igyekszik mindent egyedül megoldani, ami olykor jóval több nehézséggel, szenvedéssel jár. De mégis, mi mást tehetne, ha nem számíthat másra?

 

igeret 03

 

Így, akaratlanul érjük el, hogy a világ egyre önzőbb legyen. Sokan azt tanulják meg, hogy az életben farkas törvények uralkodnak és ha bármit is szeretnének, egyedül kell elérniük. Nem elég, hogy magányosan harcolnak, küzdenek, de már csak a saját céljaikat tartják szem előtt, amiért képesek átgázolni másokon. Na, és mikor tőlük kérnek szívességet, milyen választ adnak? „Bocs, de nekem sem segíttettek.” Tessék, ezt érjük el többek között a sok hiteltelenséggel. Sokakból el is tűnik a segíteni akarás, a kedvesség, és ha esetleg azon az emberen nem tudják megtorolni a fájdalmukat, hát megbosszulják magukat egy másikon.

Természetesen az, hogy felültettek bennünket nem ok arra, hogy mást cserben hagyjunk. Főleg, mikor tényleg segíthetnénk neki. Ám kevés ember van, aki ezt belátja és inkább leegyszerűsíti a dolgot: ahogy velem bántak, úgy bánok majd én is másokkal.

 

Lehetne ezen finomítani. Például azzal, hogy nem ígérünk meg valamit, ha eleve tudjuk: nem fogjuk teljesíteni. Azt gondolnád, ez logikus, csakhogy sokan így is megteszik és azt gondolják, majd időben visszamondják, de legalább elmondhatja magáról: rá lehetett volna számítani. Ezzel is imponál a másiknak. Komolyan, ezerszer jobb egy „nem”, mintsem egy üres ígéret. A nemből még máshol lehet igent varázsolni, de az üres ígéret csak csalódást és fájdalmat hoz.

 

Úgyhogy legyetek szívesek: ne ígérjetek feleslegesen!

 

 

Amennyiben tetszett a cikk, látogasd meg facebook oldalunkat és nyomj rá egy lájkot, hogy első kézből értesülhess az újdonságainkról! Ezen kívül szeretettel várunk Téged a csoportunkba is, ahol meg tudjuk beszélni a téma összes részleteit egy remek társaságban, még akkor is, ha nem értesz vele egyet. 

 

Ha tetszett a cikk, akkor ez is tetszeni fog:

 

Kiben lehet ma megbízni, ha társadalmunk képmutató emberekből áll?

Váltás teljes nézetre!
Az oldal tetejére!