Vannak, akik arra vágynak, hogy együtt legyen a család. Hogy töltött káposztát meg bejglit ehessenek. Mások a síelésre meg wellnesszezésre vágynak az ünnepi időszakban. De akadnak olyanok is, akiknek egyetlen vágyuk az, hogy megússzák verés nélkül az ünnepeket…

Egy kissé meg vagyok lepve. Az utóbbi hónapokban másról sem hallani csak elbocsátásokról, egyre növekvő munkanélküliségről, segélycsomagokról, szegénységről. Nemcsak a nagyvilágban, de az ember a közvetlen környezetében is ezt tapasztalja. Mégis, most, hogy közeledik a karácsony, mintha a szegénység varázsütésre megszűnt volna és mindenkit csak az foglalkoztat: mit vegyen karácsonyra.

Talán te is megfigyelted már. Akár azért, mert kiszúrod a hazugságot és zavar, hogy mindenki megpróbál átverni téged. Akár amiatt, mert te magad is hazudsz, mint a vízfolyás. De tény, hogy egyre több ember emeli művészi, profi szintre a hazudozást és megeshet, hogy már arra sem emlékeznek, mikor voltak utoljára őszinték magukkal vagy másokkal.

Hihetetlenül bosszantó! Bizonyára a te padlásod is tele van ígéretekkel. Már számtalanszor megígérték neked, hogy segítenek. Segítenek munkát találni, elköltözni, kiválasztani valamit, kisegítenek a bajban, elkísérnek az orvosi beavatkozásra, elutaznak veled és így tovább. Szükséged lett volna a támogatásra, egy segítő kézre, a társaságra és a végén mégis ott álltál egyedül, mert a beígért segítség: elmaradt.

Egyre csak kapom az irigy megjegyzéseket, kommenteket. A családom, a barátaim, mindenki körülöttem rá van csodálkozva. „Úristen, hogy le vagy fogyva! Hogy csináltad?!” Nem mintha olyan sok felesleg lett volna rajtam, ennek ellenére mégis feltűnően látványos a változás. Egyesek azt kérdezik, mi a titkom, mások viszont irigységgel a szemükben fikáznak: jaj, ez már túl sok, olyan vagy, mint egy gebe.

Baromi idegesítő. Nincs olyan nap, amikor ne kapnék fejmosást. Rokonok, barátok, kollégák, de néha még az idegenek is meg akarják mondani nekem, mit tegyek. Érdekes, hogy mindenki rám néz és mintha belém látnának, rám olvassák az általuk vélt igazságot és megmondják, mit kellene tennem. Igazán örülök, hogy mindenki sokkal jobban képben van az életemmel, mint én magam.